Ireland in Motion

Ígértem már hetet-havat. Nos, hó az nincs. Ló, az van. Nem hét, sok. Az nyolc. A helyszín: Punchestown. Nem nevet - bár én is kétszer visszakérdeztem a hely nevét. Szellemes. Meg egyéb.

Ami itt zajlik, az recessziótól elég távol álló ír szenvedély. A sör és a foci mellett kétségkívül az egyik sláger.

Nem, nem a GAA, bár lehetne. Annak két hete volt Dublinban döntője, vagy valami hasonló fajsúlyú meccse. Fél stadion előtt.

És nem is rugby ezúttal, bár az is lehetne: a nemzeti liga elődöntő mérkőzése éppen most hétvégén zajlott a két fő rivális, Munster és Leinster között a már fogalommá vált Croke Park-ban. Legközelebb már én is elmegyek, csak kíváncsiságból. Mégiscsak nemzeti sportról van szó. A döntő Edinburgh-ben lesz május 23-án, ahová a kevésbé "szörnyű" nevű Leinster csapata jutott tovább - a hoppon maradt Munster drukkereknek meg csak a botránykeltés jutott - jobb híján az ellenfél csapat, a Leicester szurkolóinak adják (el) az előre befoglalt döntőre szóló jegyeiket. (Hiába, aki előre iszik a medve bőrére magára vessen, de mondjuk az írek mindenre isznak, ez is igaz...) Kiindulva a Six Nations döntőjén átélt skót tapasztaltaimból, minden kétséget kizáróan fergeteges hangulat várható, de ezért most nem utaznék ismét a kilt hazájába.

Igazából, ahogy tavaszodik az idő (most éppen viharos esővel kevert szél zörgeti az ablakot, és fúj a szobámba a remek szigetelésnek köszönhetően), nyújtózik egyet a téli álmából ébredt kelta tigris, és ugyan izmai meglehetősen elgyengültek, kedve is alábbhagyott, de azért mindig készen áll egy kis mókára, hogy megmozgassa elgémberedett tagjait. Meg az elgémberedett szurkolókat. Hiszen ünneplésre, azaz ivásra bármi okot adhat, meg annak ellenkezője is - nem is a győzelem az igazán fontos itt, hanem a részvétel. Aki nyer, az azért, aki vesztett, azért iszik, örömében-bánatában, az a puboknak mindegy. Nem véletlenül szerelkezett fel a legtöbb ír nemzeti "intézmény" széles vásznú, falra akasztható, modern és lapos LCD és plazmaTV-kel, óriás kivetítőkkel, projektorokkal. És nem véletlen fizetnek borsos árat a helyi Tv szolgáltatónak mindezért. Mert megéri.

A mozgás tehát sokaknak a sörös korsó emelgetésében és a meccsek emlegetésében kimerül, ugyanakkor tény és való, hogy szaporodnak a sportesemények. Az európai Champions League (BL) már csak a hab a tortán, vagyis a sörön: szurkolóknak, csaposoknak egyaránt.

Lényegében minden napra, hétvégére jut egy-egy jelentősebb sport esemény. A feleségek legnagyobb "örömére", és a férjek még nagyobb "bánatára". Nem mintha az ír hölgyek nem harsognák (és innák) túl lazán a pubban férfi társaikat, ha már ilyen szexista megkülönböztetésnél tartunk. Mert simán túl tesznek rajtuk. Ha akarnak...

Nos, back to the beginning. Punchestown. Tudom, még mindig vicces, én is mosolygok. Ami itt zajlik - az ivás mellett: lóverseny. De nem ám olyan kerepesiútiügetős fajtájú. Valódi, filmekbe illő, komoly, elit társadalmi esemény ez. Ahová a hölgyek kikenve-kifenve, kalapban és magassarkúban, az urak meg öltönyben mennek. Minimum. És mennek. Nem kevés pénzért, és nem levés pénzzel. Naná! Olyannyira, hogy a recesszióban megszorult, túlterhelt alkalmazottakra gondolva a szervezők gondosan ügyeltek arra is, hogy egyik menet se kezdődjön túl korán - azaz legkorábban kora délután, ezért egy fél nap szabadsággal megoldható a részvétel az aktív, ám lelkes lóamatőrök számára is. A pár napos rendezvény eredménye nem csupán néhány fáradt paci, örömittas zsoké és elégedett szponzor, hanem például az 50,000 eurós összdíjazású "Best dressed lady" verseny szerencsés nyertese is. Nem, nem én vagyok. Ennek legnyomósabb oka az, hogy nem indultam ezen a kemény megmérettetésen. Nem lett volna fer... a többiekkel szemben.

Ha mondjuk időben tudomást szereztem volna erről a fontos írszokásról, kedvelném a lovakat, és lett volna egy megfelelő hacukám, akkor még indultam is volna. Azaz kinéztem volna. Valahogy...

Ezek hiányában azonban ez idén (is) elmaradt. Talán jövőre. De nem tervezek. Semmit. Majd alakul.

Az biztos, hogy az élet Írországban sem állt meg. Folyamatos mozgásban van... és ez addig jó.