Miscellaneous

Ez a szép, egyszerű, rövid, általam még mindig kiejthetetlen angol szó azt jelenti, hogy "vegyes". Ezzel a hétvégém kiválóan jellemezhető. Volt hideg és meleg... illetve az nem. Inkább csak hideg. A hétvégén újabb környékbeli falvakat, városkákat kerestünk fel G-vel.

Dublin by night

Mint Dublin. Na jó, nem, azt is, de azt speciel egyedül jártam be egyik este. Ünnepi díszbe öltözött már Dublin, és az eddig oly kényelmes ingyenes vasárnapi parkolásomnak is lőttek, mert mostmár minden hétvége, este és ebédidő a karácsonyi bevásárlásról szól az íreknek. Félelmetes. A boltokban nyoma sincs se recessziónak, se növekvő munkanélküliségnek,se létbizonytalanságnak vagy növekvő pesszimizmusnak. Van ellenben infláció, tömeg, roskadásig rakott polcok. Hó nincs, de van csizma.

Apropó csizma: többek kívánságára íme a számomra oly értékes, új otthonomban - az éghajlati viszonyok miatt - nélkülözhetetlen, csodaszépkék polárcsizmám.

Ehhez egy színben és anyagban tökéletesen harmonizáló polárköntöst is képzeljetek el, pöttyök nélkül, és meg is van az otthonkám. Nagyon szexi, de annál melegebb. Nélküle már minimum fagyott lennék, de beteg biztosan. Szóval nem kinevetni.

Dublinra visszatérve: van karácsonyfájuk. A rádióban hallottam, hogy megosztja a közvéleményt. Van, aki rém gagyinak tartja, mások meg az eddigi legnagyszerűbbnek. A Spire (Tüske) "árnyékában" húzódik meg. Az idézőjel fontos, hiszen árnyékhoz nap is kéne, ráadásul a Spire olyan vékony, hogy annak árnyékából legfeljebb egy napóra húzhatna némi hasznot! Az azért mindenképpen említésre méltó, valamint elgondolkodtó, hogy a fát franciák tervezték és alkották. Nem tudom milyen anyagból készült, de fa nincs benne, fenyő se, viszont szép kéken-zölden-fehéren-pirosan és ezek különféle kombinációjában világít. (Sorry, nem tudtam elforgatni, és bár egy órát vártam, végül feltölteni sem... Next time.)

Dublin olyan mint egy csúnya nő: meg van a maga bája, de kifejezetten jól áll neki a sötét. Az említett báj sajátos, engem sok része emlékeztet gyártelepre vagy kikötői dokkra... nem csak a kikötőnél. Ízlések és pofonok. Viszont este, kivilágítva, főleg így karácsony előtt (1-2 hónappal...) egész hangulatos. Különösen a Temple Bar negyed, és a Liffey-part. Bár nem mindent világítanak ki, és azért a Duna-partunk még mindig utcahosszal vezet, de ez kellemes meglepetésként ért.

Voltam ám moziban is a hétvégén, rögtön kettőben. Egyik este: művész film, francia filmnapok, Irish Film Institute (igen, érzem a paradoxont, de így volt). Az Eldorado c. belga filmet lattuk, G-vel, of course. Nagyon belga volt, egy abszurd dráma, tragikomikus. En nevettem...

Másnap, a művészi hatás ellenpontjaként gyorsan megnéztük a helyi multiplexben a legújabb Colin Farrell és Edward Norton féle Pride and Glory c. ír-amerikai NEM art movie-t. Semmi köze a Pride and Prejudice-hez, sem témában, sem stílusban. Egy CSI adaptáció. Csak többször hangzik el benne a "f*ck" szó. Mondjuk minden második mondatban kétszer... Nálam itt el is vágták az érdeklődés fonalát.

Jaj, és majd elfelejtettem: a moziban is hideg volt. Kabátban ültünk mind. Nem csak én. Bolondok ezek az írek.

Skerries

A hétvége másik célpontja Skerries, illetve az attól északra fekvő kisebb part menti kis falvak voltak. Domborzatilag továbbra sincs problémám az országgal: valószerűtlenül szép. Ennek alátámasztásául javaslom a legújabb fotókat megtekintésre. Skerries egyábként egy kis halászfalu, és olcsóbb mint Malahide, ha valaki tengeri étekre vágyik. Vannak szélmalmai, és a közelben (Balbriggan) egy kastély is várja a kíváncsi turistákat. Mi a szélmalmokat vettük célba: na abból sokat nem láttunk, viszont egy jót ettünk. Ingyen. Valami kirakodó vásár volt, ingyen kóstolókkal. A legjobbkor jött, igen éhes voltam, így jó magyar módjára szinte végig ettem a menüt: olasz pizza, pasta, páthé, francia sajtok, kagylók, indiai curry, minden volt. Ír nem.

Útközben láttunk még egy kis templomot, a tengerparttól pár száz méterre, hatalmas kőkeresztekkel, és átutaztunk Drogheda városkáján is: ide még vissza kell térni, mert az ország egyik legrégebbi települése, nagyon hangulatos.

Van tehát itt látni való bőven.

Ami még vicces: az előzni tilos tábla: majd ezt is lefotózom alkalom adtán. A 2 kis autóban ugyanis ül 1-1 emberke... a jobb oldalon, ahogy kell. Erre bezzeg van pénzük. De arra, hogy 2 autó elférjen az úton, arra nincs. Ha akarnál, se tudnál előzni, mert nem férsz el...

Nos, dióhéjban így telt a hétvége. A többiről meséljenek a képek.