PPS-rol IRok
Tegnap voltam PPS number ugyintezni. Helyszin: Dublin kozpontja, bar az epuletet meglatva, ketszer is megneztem, hogy jo helyen jarok-e, mielott beleptem. Nem igazan volt bizalomgerjeszto. Mint egy kulvarosi lepukkant berhaz. Meghogy Social Welfare Office… ennyit a joletrol.
Sokaig hezitaltam, hogy busszal vagy kis Modus-szel kozelitsem-e meg az epuletet, de okulva a tomegkozlekedes par nappal korabbi viszontagsagaibol, meg azert is, mert oregszem mar, a kenyelemre szavaztam. A „parkolas nem egyszeru, am draga” tezis bizonyitast nyert, sikerult egy 3eur/h parkolohazban letenni az autot! Ez csak akkor kezdett aggasztani, amikor belepve meglattam, hogy a sorszamhuzas a regisztracios ablaknal tortenik, ahova kb. harmincan alltak sorba. Huuu, ez sokaig fog tartani… Persze a nyitvatartasi ido dolgozo-barat: reggel 9.30/ 10.30-tol este (!) 16.00.ig. Dolgozo-barat, ugy ertem, a sajat dolgozoiknak barati.
Sebaj, erre mar lelekben keszultem, miutan a belga kollega elozoleg roviden es eleg borusan felvazolta, hogy mi var majd ram - igy kialltam a sort – nem is tehettem volna maskent. Kifejezett lincshangulat uralkodott mar a vegere, kezdett (tragi)komikussa valni. Akadtak ugyanis probalkozok, akik „csak egy kerdesem lenne”, meg „en itt vagyok mar reg, csak nem alltam a sorban, mert faraszto/faj a labam/terhes vagyok” felkialtassal probaltak helyzeti elonyre szert tenni. Minden ilyen kiserletet hangos szovaltas kisert, es olykor biztonsagi or akadalyozott meg. Nana, majd elozunk.
Sokaig hezitaltam, hogy busszal vagy kis Modus-szel kozelitsem-e meg az epuletet, de okulva a tomegkozlekedes par nappal korabbi viszontagsagaibol, meg azert is, mert oregszem mar, a kenyelemre szavaztam. A „parkolas nem egyszeru, am draga” tezis bizonyitast nyert, sikerult egy 3eur/h parkolohazban letenni az autot! Ez csak akkor kezdett aggasztani, amikor belepve meglattam, hogy a sorszamhuzas a regisztracios ablaknal tortenik, ahova kb. harmincan alltak sorba. Huuu, ez sokaig fog tartani… Persze a nyitvatartasi ido dolgozo-barat: reggel 9.30/ 10.30-tol este (!) 16.00.ig. Dolgozo-barat, ugy ertem, a sajat dolgozoiknak barati.
Sebaj, erre mar lelekben keszultem, miutan a belga kollega elozoleg roviden es eleg borusan felvazolta, hogy mi var majd ram - igy kialltam a sort – nem is tehettem volna maskent. Kifejezett lincshangulat uralkodott mar a vegere, kezdett (tragi)komikussa valni. Akadtak ugyanis probalkozok, akik „csak egy kerdesem lenne”, meg „en itt vagyok mar reg, csak nem alltam a sorban, mert faraszto/faj a labam/terhes vagyok” felkialtassal probaltak helyzeti elonyre szert tenni. Minden ilyen kiserletet hangos szovaltas kisert, es olykor biztonsagi or akadalyozott meg. Nana, majd elozunk.
Egy azsiai holgynek azonban sikerult kijatszani a rendszert a „csak egy kerdesem van” kifogassal - es bar majdnem meglincseltek – ez nem zavarta, egy felszabadulo ablakhoz lepett: ahonnan kb. fel ora elteltevel tavozott. Hosszu kerdes lehetett… A masik eset egy fekete boru srac volt, aki kozolte, o ki nem allja a sort! Element, majd 10 perc multan visszatert egy idosebb no kisereteben, es tetovazas nelkul egy eppen szabad ablakhoz leptek (ahol elvileg nem volt ugyfel fogadas), kicsit beszelgettek, majd leultek. Kiderult, nekik idopontjuk volt! Huuu, na erre is kitort am a lazadas a sorban allok kozott. Egy kesz szociologiai esettanulmanyt lehetett volna irni arrol az orarol.
Mindegy, sorra kerultem. Felkeszulve a legrosszabbra: ti. hogy majd a szuletesi anyakonyvi kivonattol kezdve, az utolso diplomamig mindent be akarnak gyujteni, ahogy az a honlapjukon all. Ehhez kepest a holgy kedvesen elkerte az utlevelem, a munkaltatoi igazolast, meg egy lakcim igazolast, kezembe nyomott egy negy oldalas fenymasolt formanyomtatvanyt, majd megkert, hogy foglaljak helyet es toltsem ki, amig szolitanak.
Ot perc sem telt bele, es szolitottak. A nyomtatvany elso oldalan jutottam csak tul… Nem gond, majd befejezem az ablaknal, gondoltam. Ez a holgy is mosolyogva fogadott, elkerte ugyanazon papirokat, kozolte, hogy a masodik oldalon nem is kell am kitolteni a tobbi sort, csak irjam ala, aztan kesz. 5-10 napon belul postazzak a megadott cimre a szamot. El se hittem! Semmi illetekbelyeg historia, meg jojjon vissza meg ketszer, haromszor… remelem, hogy ezzel az ugy tenyleg lezarult, es atterhetunk a kovetkezo felvonasra, a bankszamla nyitasra. Fuggony le.
Mindegy, sorra kerultem. Felkeszulve a legrosszabbra: ti. hogy majd a szuletesi anyakonyvi kivonattol kezdve, az utolso diplomamig mindent be akarnak gyujteni, ahogy az a honlapjukon all. Ehhez kepest a holgy kedvesen elkerte az utlevelem, a munkaltatoi igazolast, meg egy lakcim igazolast, kezembe nyomott egy negy oldalas fenymasolt formanyomtatvanyt, majd megkert, hogy foglaljak helyet es toltsem ki, amig szolitanak.
Ot perc sem telt bele, es szolitottak. A nyomtatvany elso oldalan jutottam csak tul… Nem gond, majd befejezem az ablaknal, gondoltam. Ez a holgy is mosolyogva fogadott, elkerte ugyanazon papirokat, kozolte, hogy a masodik oldalon nem is kell am kitolteni a tobbi sort, csak irjam ala, aztan kesz. 5-10 napon belul postazzak a megadott cimre a szamot. El se hittem! Semmi illetekbelyeg historia, meg jojjon vissza meg ketszer, haromszor… remelem, hogy ezzel az ugy tenyleg lezarult, es atterhetunk a kovetkezo felvonasra, a bankszamla nyitasra. Fuggony le.
ERRATUM: talan eszrevettetek (ha nem, most mar biztos fogjatok), hogy nehany apro elutes elofordult mar a blogomon. Ezekert ezuton is elnezest kerek, igyekszem legalabb utolag korrigalni. Mentsegemul csak az szolgal, hogy jelenleg igen zaklatott korulmenyek kozott tudok csak irni, es netezni. Remelem minden erre erzekeny ember megbocsat nekem e foben jaro bunert. Mea culpa. Koszonom.
Megjegyzések