Hetvegi IRkalandok
H-Irtelen tel
Mai bejegyzesemet muszaj azzal kezdeni, hogy a nagy enyhe ir teleket, ahol 3 fok ala ritkan sullyed a homerseklet, szepen el lehet felejteni. Illetve lehet, hogy telen viszonylag „meleg” van, de most oktober vegen, azaz osszel, IRgalmatlan hideg van! Nagyon! 0 fok. Nem vicc. Reggel azt hittem sirva fakadok, mikor meglattam az auto befagyott szelvedojet! Bocsanat, orszagot tevesztettem??! Csak azert, mert telibunda, meg jegkaparo otthon maradt. Meginterjuvoltam par kollegat, es elismerik, hogy kicsit koran jott a tel iden! De milyen tel kerdem en? Mert Budapesten mar decemberben is ritka a 0 fok, ilyenkor meg egyenesen „lehetetlen”! (Megtudakoltam on-bosszantas keppen az otthoni idojarast, es termeszetesen pozitiv, ketszamjegyu ertekeket mutat a homero higanyszala! Halleluja. Meg a nap is sut hozza! Inkabb nem is gondolok bele!)
Persze egy szavam se lehet, a hosszu hetvegen egeszen kivetelesen szep ido volt! A harom napbol csak szombaton omlott vegig az eso. (De akkor meg nem 0 fok volt, kulonben ho lett volna…)
Talan a szeszelyes idojarasnak koszonhetoen, talan azert, mert eppen ellenkezoleg, tul egyhangu egesz evben a klima (es unalmas lenne a ruhataruk), az irek roppant valtozatosan oltoznek. Egy azon idoben. Azaz, abszolút relativ a hoerzetuk.
Elmeselem. Vasarnap reggel setaltam / futottam a tengerparton (nem, ez nem henceges, csak leiro jellegu mondatresz) verofenyes napsutesben, kisebb-nagyobb szellokesek kozepette, kb. 10-15 fokban, es a szembejovo emberek oltozeke a kovetkezo ket veglet koze volt sorolhato:
1. furdoruha (nem vicc, tobb, fokent elvetemult idosebb emberek, akik talan eppen emiatt minimum szaz evig fognak elni, mentek csobbanni egyet a maximum 10 fokos vizben… jajjjjjj)
2. sapka, kesztyu, csizma, nagykabat (ebbol is tobb peldany suhant el…)
A ketto kozott szamos erdekes kombinaciot lehetett meg megfigyelni: miniszoknya, harisnya, rovidujju kis kendovel, illetve a sapka, esetleg kesztyu papuccsal es zoknival. Nem vicc. Alig hittem a szememnek. (Viszonyitas keppen: engem a napfeny kicsit megtrefalt, mert oromomben csak egy pulcsi es hosszu nadrag volt rajtam, es igy egyaltalan nem volt melegem, de inkabb csak a szel miatt…)
Ujabb IRkalandok
Shoppingoltam (Swords)
Szombaton tehat omlott az eso. Tudom, ez onmagaban nem meglepo, de ez nagyon heves eso volt, mindenfele elojel nelkul! Bar, ha jobban belegondolok, itt ez sem a varatlan kategoria. Azert egesz nap remenykedtem, hogy legalabb egy kicsit csillapodik. Nem sok sikerrel, de delutanra meguntam, fogtam magam, es elmentem „vasarolni” a szomszed faluba. Hiba volt. Gondolhattam volna, hogy ilyenkor mindenkinek ez az egyetlen szorakozasa. Kisebb dugo alakult ki a shopping center 1-2 km-es korzeteben… Fel ora alatt sikerult is leparkolnom, termeszetesen jo kis fizetos parkoloban, mivel a centere fullon volt. Sebaj, az ismerkedes ara.
Szoszerint. Egy Dublin-terkep es kis etek kivetelevel nem vettem semmit, de annal tobbet tapasztaltam. Peldaul, hogy a ruhaarak nem olcsoak, de nem is extra dragak, sot bizonyos uzletekben (pl. Penneys Stores) kifejezetten kedvezo aron futnak itteni mercevel merve! Az atlag cipok es kabatok ara 70-100 EUR korul mozog (persze van dragabb!), a nadragok, szoknyak 30-60 EUR, a felsok 20-tol felfele… Az emlitett uzlet ennek felevel kalkulal. Rovid tavon megeri. Tekintettel a hIRtelen bekoszontott telre, kenytelen leszek nehany meleg holmit vasarolni! Kabatot, bundabugyit, hotaposot, ilyenek…
Apropo cipok: hihetetlen milyen cipoket (is) lehet itt kapni… sajnos nem volt pofam lefotozni, ahhoz sok elado legyeskedett a kornyeken, de draga Dh, ha majd erre jarsz, ezt latnod kell, erosen gondoltam Rad!
Ami meg megdobbentett: fodraszat! Csilivili, extra tagas, meg vendeg is volt benne, ami onmagaban nem lenne meglepo, de az arak ismereteben minimum elgondolkodtato. Jo, tudom, minden viszonylagos, meg a szolgaltatasok mindig is dragak voltak „Nyugaton”. Azert en voltam Franciaorszagban is fodrasznal, akcios 20 euroert le is vagta a hajam. Nos, itt 50 eur alatt meg beszaritas sincs. Ha valamit csinalnak is Veled, vagy a hajaddal, az konnyen megduplazza ezt az alaparat! Es akkor a melirrol nem is beszeltem… Welcome.
Betevedtem a helyi Dunnes-ba is: itt is vannak meglepo tetelek. Asvanyviz, 2l, 1,5 eur… hmmm. Testapolot akartam amugy venni, mert azt a sulykorlat miatt csak keveset hoztam. De elsore nem volt szivem kiadni erte 6 eurot. Majd masodjara…
A legnagyobb nem-felfedezes: magyarok mindenhol vannak! Nahat! Rovid ittletem alatt egy alkalommal mar hallottam magyar beszedet tavolrol a helyi Spar-ban, de ezuttal eppen mellem ult le egy par a padra. Nem birtam ki, hogy ne teremtsek „kontaktust”… Szoval, a srac negy eve, a holgy ket eve el Irorszagban. Mar mindketten elvagyodnak innen – de persze nem haza! Ami valahol ertheto, bar ok azota, sajat allitasuk szerint, sokkal jobban ertekelik az otthoni dolgokat, miota ismerik az ir-feelinget (laza, mar-mar tul laza, semmit nem komolyan vevo es kezelo, kaotikus kozlekedes, hanyatlo gazdasag, stbstbstb.)! Persze… a tavolsag mindent megszepit! … ok se hazavagyodnak, csak el innen! Mindenesetre hazafuvaroztam nekik egy kisebb polcot (segitsuk egymast, ahol lehet), mert ok itt auto-mentesek. Aztan este naluk teaztam! Persze a ketto nem cserealapon ment… of course, not.
Allitasuk szerint par eve meg csak Malahide-ban tobb tucat magyar volt, meg magyar klubot is alapitottak, rendszeresen osszejartak. Utobbi idoben azonban szamuk jelentosen megcsappant. (Visszacsatolas az arakra, gazdasagra, munkalehetosegre…)
Puboztam
Nos, ez a resz gondolom sokakat erdekel… khm. Pedig semmi extra. Ugy ertem, semmi meglepo. Legalabbis az elso „teszthely”, a malahide-i Gibney’s pont mint szamitottam ra! Egy-ket „aprosag”-ra azert felhivom a figyelmet!
Sok vidam ember, vegyes eletkor, vegyes oltozet (persze azert nem furdoruha… de azt meg kell allapitani, igaz nem vagyok pasi, de talan annal kritikusabb, hogy az ir lanyok tobbsegnek semmi onkritikaja nincs.. foleg azoknak, akiknek kene, hogy legyen! Es nagyon sok helyi „szepseg” nem uti meg az altalunk megszokott normakat, mar ha van ilyen… Errol persze nem tehetnek, de akkor konyorgom, ne vegyenek fel miniszoknyat…! Ismet bizonyitast nyert, hogy a kelet-europai lanyok tenyleg szepek… gratulalok magunknak!). Na mindegy, a lenyeg, hogy korra, nemre, szarmazasra, tomegre, bankszamlara valo tekintet nelkul, mindenki elofordulhat egy pubban! Mert ez nem kocsma, ugyebar.
A beer draga (5-6EUR), a wine (6-10) meginkabb. Viszont finom. Foleg a sor. Borbol szukosebb a valasztek.
Sorry to say, de a legjobb az, hogy az ember hazamegy nehany ora pubozas utan, es SEMMI cigarettaszag, fust-tenger, stb.! Mert az ugye tilos! Vessetek meg erte, de en ezt nagyon elvezem. Es ettol meg mindenki remekul erzi magat.. gondolom cigi helyett is isznak!
Van zene, es tancolnak is! Bar itt slagerzene ment (ABBA, Grease es egyeb orokzoldek), de nekem ez bejon. Meg igazabol ott es akkor senkit nem erdekel, hogy mi is az a zene, csak szoljon! De gondolom a stilus pubonkent valtozik, majd tesztelek!
Ejfel utan nem sokkal (ugy remlik max. 1 orakor) ohne zene, ohne alkohol, lehet hazamenni. A sok pozitivum utan ez kisebb arculcsapaskent ert…. Haza??!! Hiszen csak most jottunk. Szerencsere ezt a tobbiek is igy gondoltak, ezert kisebb szervezes utan irany a 2-3km-rel odebb levo Tamango Night Club. Innen hanjali 4-kor tettek ki minket, ami addigra mar csak hajnali 3 volt az oraallitas miatt, es gondolom 3-kor zarnak. Szegyen! De nagyon jol birtam a strapat. Meg is lepodtem. Erre utolag 3 konkret magyarazatot talaltam: jo volt a zene, igy tancoltam, es ha tancolok, akkor jol erzem magam, es repul az ido. Sok uj ember, sok uj hely, szinten repult az ido. De legnagyobb reszben az nyomott a latba, hogy a meglehetosen kedvezotlen szombati idojaras miatt delben keltem! Ez nem mellekes. Ilyen nem is tudom mikor volt utoljara!
Masik pub elmenyem dublini volt: a mar emlitett magyar paros fiu tagjaval, es annak egy volt lengyel kollegajaval talalkoztunk a tuskenel (= Spire, egy magas vekony oszlop a varos kozepen, mint egy megagiga autoantenna). Nem emlekszem a pub nevere, de valahol a Temple Bar negyedben volt (tudom, ott csak pubok vannak, bocsanat, majd beazonositom utolag). Ide delutan 4-kor ultunk be. Mert pubozni barmikor jo. Igy eshetett meg, hogy este 6-ra mar igen vigan csevegtunk mindenfelerol! Es meg kell allapitsam: a Guiness finom. (N.B: aznap dublini varosnezes volt programba iktatva, es sikerult belecsoppennem a dublini maratonba. Minden sikeres befuto azonnal unneplesre adta a fejet, ergo nem kellett megvarni a 4 orat, hogy vidam emberek lepjek el a varost!)
Kirandultam…
… es eltevedtem, mar megint. Szegyen! Komolyan: ismertek olyan embert, aki a sajat tanacsat nem fogadja meg. En igen. Magamat! Ez most a megerzes – terkep tortenet 2. felvonasa.
Portmarnock - Howth
Vasarnapi verofenyt muszaj volt kihasznalni, ezert delelott elsetaltam Portmarnock-ba a parton (ld.: idojaras fejezet fentebb), delutan pedig messzebbre mereszkedtem, Howth felszigetre, autoval es navigacioval felszerelkezve. A nev onnan ismeros, hogy elso nap ide hoztak ebedelni a kollegak, rogton a repterrol. De akkor csak az ettermet es a fokakat lattam, most a tajra voltam kivancsi, amit mar a repulobol kineztem magamnak. A hazibacsim ajanlott ugyan egy parkolot, de hat ezt ne nekem mondja, hanem a GPS-nek… az meg persze csak a varoskat ismeri.
Mindegy, talaltam egy parkolot, ahol turacipos (vagy papucsos vagy magassarku csizmas vagy tornacipos) emberek jottek-mentek, gondoltam, ez kell nekem. Bo felora-ora tempos setaval jutottam el a tuloldalra, meredek sziklafalak es lelegzetelallito panorama menten, ahonnan Dublin is latszik. Latszott volna, ha eppen nem szembe sut a nap, es nem burkoljak paraba a felhok. De igy is megerte.
Gondoltam visszafele roviditek (kis csengo megszolal!!!), es nem az also uton kanyargok vissza a szuk osvenyen, hanem a felson, amely szelesebb is, rovidebb is, kenyelmesebb is. Tartottam attol is, hogy mar hamarabb sotedik egy oraval, minek huzzuk az idot! (Terkep es navigacio az autoban pihentek, a megerzesem valahol a Malahide Castle-nal hagytam, bar elhalo hangon a kis belso hangom probalkozott a „jart utat jaratlanra ne cserelj” kezdetu szlogennel, de mindhiaba. Abban semmi izgalmas nincs. En csak azert is mentem elore.) Egy darabig meg lattam az also utat, de aztan teljesen eltunt. Azert arra ugyeltem, hogy emberek kozt maradjak! Viszont addigra mar egyre erosebben elt bennem a gyanu, hogy ez rossz huzas volt reszemrol. Visszafordulni nem akartam, mivel akkor biztos ramszurkul, az meg megsem vicces ott a sziklafalon. Aztan megerkeztem a varoskaba. Annak egy szamomra ismeretlen reszebe – hangsulyozom: terkep es megerzes nelkul. Persze volt egy halvany sejtesem arrol, merre kene menni, de ki tudja milyen messze hagytam a kocsit??!!
Eloszor is gratulaltam magamnak, hogy egy heten belul masodjara sikerult eltevednem (oregszem), aztan surgosen segitseget kerestem. Buszkeseg ide, rohej oda, megkerdeztem egy szimpatikusnak latszo csaladot arrol, hol is vagyok en. Igy hangzott: „could you please tell me where I am now?” Probaltak titkolni a mosolyukat… „Oh, you’ve got lost.” (hihihihi…) Aztan kisakkoztuk melyik parkoloban is hagytam az autot, es mivel eleg ketsegbeesett baranyszemekkel nezhettem rajuk, es haromszor kerdeztem ra, hogy de akkor ugye biztosan arra kell mennem, megsajnaltak, es elvittek kocsival. Jelzem, autoval volt 5-10 perc. Az gyalog egy szuk ora lett volna.
Megmenekulesem oromere gyorsan vettem egy adag fish&chips-et a helyi gyorsetteremben, ahol ulohely nem volt, ezert szanalmas modon az autoban fogyaszottam el a remek vacsorat. Egyedul. Mondom, szanalmas volt.
Dublin Marathon
A fenti esemenyrol tegnapi megmentoim mar tajekoztattak! Ezert felkeszulten, meg tartva a parkolasi nehezsegektol, vonattal (dart = helyi HEV) mentem be a kozpontba. A pubozas miatt direkt kapora jott, viszont kozlekedes szempontjabol gyorsan megbantam. A dart-tal meg nincs is gond: kiszamithato, viszonylag gyakran jar – foleg csucsidoben – vasarnap estenkent mar csak felorankent. Ami mokasabb az a buszkozlekedes. Erre csak azert volt szukseg, mert meg kellett neznem egy lakast a kulvarosban.
A dart egyszeru, megveszed a jegyet (penztar vagy automata, ami visszajarot is ad, ha kell – ez fontos!), es hajra. Befele ugy mukodik mint a parizsi metronal, bedugod, kihuzod (a jegyet) es nyilik a kapu. Kifele ugyanez – ha nem szemelyesen ellenorzik, logni tehat viszonylag nehez. Amugy Malahide-Dublin city center retur 3,80. Ez kb. 30km oda-vissza, es 15-20 perc egyiranyban. Viszont, ha csatlakozassal jut el az ember az allomasra, akkor konnyeden felorakat kell varakoznia (vasarnap este), a metszo hidegben (ezen a ponton bantam meg, hogy nem autoval jottem).
A busz mar viccesebb. Biztos lehet valahol elore is jegyet venni ra, de az alkalmi buszos erre altalaban nincs felkeszulve. Ilyenkor egy valami nagyon fontos: ha berlet vagy micsoda nincs, legyen apro! Apropenz. A viteldij a megtett megallok szamatol fugg ugyanis, es nincs visszajaro – tehat elore csak sok eves tapasztalat birtokaban sejtheto, tobbnyire a sofor jokedvetol is fugg. Megallo viszont sok van – az ne tevesszen meg senkit, hogy a megallokban neha kihelyezett tablakon csak a fo csomopontok vannak feltuntetve, veletlenszeruen. Megallo ugyanis joforman ott van, ahol az ember akarja. Kb. 500 meterenkent egy, de ott csak ket esetben all meg a busz: ha valaki felszallna, es ezt jelzi, illetve ha valaki leszallna es ezt jelzi. Nem ordongos, logikus. Viszont teljesseggel kovethetetlenne teszi elsore, merre is jar az ember.
En konkretan megkertem a sofort, hogy szoljon, ha a megadott helyre erunk, mert en fel nem ismerem magamtol, mivel sose jartam ott, es se bemondas, se kijelzo, csak ugy megy. Szolt. Szerencsere.
A maraton miatt fel belvaros le volt zarva, de ez gyalogosan csoppet sem zavart. A varosrol alkotott elso benyomas vegyes. A varos maga videki varosainkkal vetekszik meretben, tehat aki Parizshoz, Londohoz vagy esetleg Budapesthez merheto fovarost keres, az csalodni fog. 1,5 millioan elnek itt, agglomeraciostol.
Dublin folyoja, a Liffey kozelebe sem ferkozhet se a Dunanknak, se a Szajnanak. Olyan, mint egy csatorna. A hidak is olyanok rajta! A part menti epuletek ketfelek: bankszekhaz vagy gyarepulet. Eros tulzassal, de nem annyira kellemes latvany, mint Buda.
A regi epuletek egy kaptafara keszultek, voros teglas, maximum 3 emeletes, sok helyutt omladozo. A belvaros kozepen – jo, foleg a palyaudvar korul, es az masutt sem eletbiztositas – van nehany szukos, koszos, fura utca. A tobbi epulet vadiuj, es meg nincs vege az epitkezesnek – hacsak be nem dol a gazdasag - mert mindenfele daruk tarkitjak a varost. Van egy-ket klasszikus, „szep” epulet (na most erre tesom biztos rancolja a homlokat, elnezest minden epitesztol a szakkifejezesert…), de nem sok.
Viszont: eppen a kisvarosi jellegbol adodik, hogy az egesz olyan baratsagos. Raadasul csomo street performace-szal talalkoztam a Grafton Street-en (ja, itt a nemzeti unnep, azaz bank holiday, semmilyen boltot nem kesztet arra, hogy zarva tartson, sot!), ami a bevasarlo negyed egyik fo utcaja, az O’Connelly mellett, csak az tulparton van. Tenyleg nagyon profik voltak: ket srac egy focilabdaval muvelt elkepeszto mutatvanyokat, egy 50-es pasas pedig stand up comedy-t tartott (es a DVD-jet arulta), oriasi fazon volt, megnevetetett mindenkit!
Mindemellett Dublinnak sok szep rendezett parkja van, ahol nyuzsognek az emberek, gyerekek, vadkacsak, egyebek. Orom nezni. Ezek jo resze meg felfedezesemre var, ezuttal csak a St.Stephen’s Green-hez volt szerencsem.
Ezenkivul megjartam a Trinity College latogathato reszet. Megerte. Mar csak a guided tour miatt is, amit egy egykori diak tartott, lehengerlo stilusban. O is megnevetetett – sokat nevettem aznap. A Trinity College-ban orzik a kells-i kodexet, meg annak masat. Ez, valamint a regi konyvtar egy resze latogathato, de a vizsgaterem (Examination Hall), a Kapolna, valamint az Egyetem es Kollegium tobbi resze sajnos nem… Azert egy latogatast meger.
Egy napba igy nem fert bele a teljes varosnezes, de igy is lejartam a labam, megerdemelnek egy maratoni emlekermet!
Lakast kerestem… talaltam
Vegul Swords kisvarosanak kulvarosi reszen lelek otthonra. Sandra, a hazigazdam, egy 30 korul ir lany. Kedves, jofej, segitokesz. A parja Londonban el, neten tartjak a kapcsolatot, a szelessav tehat garantalt, ez szempont volt.
Szerintem jol kijovunk majd – felteve, hogy nem sporol a futesen, amire az irek hajlamosak. En viszont eleget fazom kinn a 0 fokban, bent mar nem szeretnek! A lakber havi 400 juro + bills, ami nagyon barati. Mondhatni a legolcsobbak koze tartozik. (TV, net, gaz, futes, stb., havi 50-100 juro). A furdo kozos, de legalabb csak vele osztozom. Egy helyen lett volna sajat furdom, egy sracnal, aki a baratnojevel lakik, de az havi majd egy szazassal tobb lett volna, es kijebb is, annyit nem biztos, hogy er. Kulonben is, nem megyek gyertyat tartani. Na mindegy, ez tunt e legjobb dontesnek igy tavolrol, de az ugyis mindig csak utolag derul ki.
Nos, most ejjel egy ora. Holnap remelem sikerul feltenni az ujdonsagokat, igy elore is mindenkinek jo bongeszest!
Gondoltam visszafele roviditek (kis csengo megszolal!!!), es nem az also uton kanyargok vissza a szuk osvenyen, hanem a felson, amely szelesebb is, rovidebb is, kenyelmesebb is. Tartottam attol is, hogy mar hamarabb sotedik egy oraval, minek huzzuk az idot! (Terkep es navigacio az autoban pihentek, a megerzesem valahol a Malahide Castle-nal hagytam, bar elhalo hangon a kis belso hangom probalkozott a „jart utat jaratlanra ne cserelj” kezdetu szlogennel, de mindhiaba. Abban semmi izgalmas nincs. En csak azert is mentem elore.) Egy darabig meg lattam az also utat, de aztan teljesen eltunt. Azert arra ugyeltem, hogy emberek kozt maradjak! Viszont addigra mar egyre erosebben elt bennem a gyanu, hogy ez rossz huzas volt reszemrol. Visszafordulni nem akartam, mivel akkor biztos ramszurkul, az meg megsem vicces ott a sziklafalon. Aztan megerkeztem a varoskaba. Annak egy szamomra ismeretlen reszebe – hangsulyozom: terkep es megerzes nelkul. Persze volt egy halvany sejtesem arrol, merre kene menni, de ki tudja milyen messze hagytam a kocsit??!!
Eloszor is gratulaltam magamnak, hogy egy heten belul masodjara sikerult eltevednem (oregszem), aztan surgosen segitseget kerestem. Buszkeseg ide, rohej oda, megkerdeztem egy szimpatikusnak latszo csaladot arrol, hol is vagyok en. Igy hangzott: „could you please tell me where I am now?” Probaltak titkolni a mosolyukat… „Oh, you’ve got lost.” (hihihihi…) Aztan kisakkoztuk melyik parkoloban is hagytam az autot, es mivel eleg ketsegbeesett baranyszemekkel nezhettem rajuk, es haromszor kerdeztem ra, hogy de akkor ugye biztosan arra kell mennem, megsajnaltak, es elvittek kocsival. Jelzem, autoval volt 5-10 perc. Az gyalog egy szuk ora lett volna.
Megmenekulesem oromere gyorsan vettem egy adag fish&chips-et a helyi gyorsetteremben, ahol ulohely nem volt, ezert szanalmas modon az autoban fogyaszottam el a remek vacsorat. Egyedul. Mondom, szanalmas volt.
Dublin Marathon
A fenti esemenyrol tegnapi megmentoim mar tajekoztattak! Ezert felkeszulten, meg tartva a parkolasi nehezsegektol, vonattal (dart = helyi HEV) mentem be a kozpontba. A pubozas miatt direkt kapora jott, viszont kozlekedes szempontjabol gyorsan megbantam. A dart-tal meg nincs is gond: kiszamithato, viszonylag gyakran jar – foleg csucsidoben – vasarnap estenkent mar csak felorankent. Ami mokasabb az a buszkozlekedes. Erre csak azert volt szukseg, mert meg kellett neznem egy lakast a kulvarosban.
A dart egyszeru, megveszed a jegyet (penztar vagy automata, ami visszajarot is ad, ha kell – ez fontos!), es hajra. Befele ugy mukodik mint a parizsi metronal, bedugod, kihuzod (a jegyet) es nyilik a kapu. Kifele ugyanez – ha nem szemelyesen ellenorzik, logni tehat viszonylag nehez. Amugy Malahide-Dublin city center retur 3,80. Ez kb. 30km oda-vissza, es 15-20 perc egyiranyban. Viszont, ha csatlakozassal jut el az ember az allomasra, akkor konnyeden felorakat kell varakoznia (vasarnap este), a metszo hidegben (ezen a ponton bantam meg, hogy nem autoval jottem).
A busz mar viccesebb. Biztos lehet valahol elore is jegyet venni ra, de az alkalmi buszos erre altalaban nincs felkeszulve. Ilyenkor egy valami nagyon fontos: ha berlet vagy micsoda nincs, legyen apro! Apropenz. A viteldij a megtett megallok szamatol fugg ugyanis, es nincs visszajaro – tehat elore csak sok eves tapasztalat birtokaban sejtheto, tobbnyire a sofor jokedvetol is fugg. Megallo viszont sok van – az ne tevesszen meg senkit, hogy a megallokban neha kihelyezett tablakon csak a fo csomopontok vannak feltuntetve, veletlenszeruen. Megallo ugyanis joforman ott van, ahol az ember akarja. Kb. 500 meterenkent egy, de ott csak ket esetben all meg a busz: ha valaki felszallna, es ezt jelzi, illetve ha valaki leszallna es ezt jelzi. Nem ordongos, logikus. Viszont teljesseggel kovethetetlenne teszi elsore, merre is jar az ember.
En konkretan megkertem a sofort, hogy szoljon, ha a megadott helyre erunk, mert en fel nem ismerem magamtol, mivel sose jartam ott, es se bemondas, se kijelzo, csak ugy megy. Szolt. Szerencsere.
A maraton miatt fel belvaros le volt zarva, de ez gyalogosan csoppet sem zavart. A varosrol alkotott elso benyomas vegyes. A varos maga videki varosainkkal vetekszik meretben, tehat aki Parizshoz, Londohoz vagy esetleg Budapesthez merheto fovarost keres, az csalodni fog. 1,5 millioan elnek itt, agglomeraciostol.
Dublin folyoja, a Liffey kozelebe sem ferkozhet se a Dunanknak, se a Szajnanak. Olyan, mint egy csatorna. A hidak is olyanok rajta! A part menti epuletek ketfelek: bankszekhaz vagy gyarepulet. Eros tulzassal, de nem annyira kellemes latvany, mint Buda.
A regi epuletek egy kaptafara keszultek, voros teglas, maximum 3 emeletes, sok helyutt omladozo. A belvaros kozepen – jo, foleg a palyaudvar korul, es az masutt sem eletbiztositas – van nehany szukos, koszos, fura utca. A tobbi epulet vadiuj, es meg nincs vege az epitkezesnek – hacsak be nem dol a gazdasag - mert mindenfele daruk tarkitjak a varost. Van egy-ket klasszikus, „szep” epulet (na most erre tesom biztos rancolja a homlokat, elnezest minden epitesztol a szakkifejezesert…), de nem sok.
Viszont: eppen a kisvarosi jellegbol adodik, hogy az egesz olyan baratsagos. Raadasul csomo street performace-szal talalkoztam a Grafton Street-en (ja, itt a nemzeti unnep, azaz bank holiday, semmilyen boltot nem kesztet arra, hogy zarva tartson, sot!), ami a bevasarlo negyed egyik fo utcaja, az O’Connelly mellett, csak az tulparton van. Tenyleg nagyon profik voltak: ket srac egy focilabdaval muvelt elkepeszto mutatvanyokat, egy 50-es pasas pedig stand up comedy-t tartott (es a DVD-jet arulta), oriasi fazon volt, megnevetetett mindenkit!
Mindemellett Dublinnak sok szep rendezett parkja van, ahol nyuzsognek az emberek, gyerekek, vadkacsak, egyebek. Orom nezni. Ezek jo resze meg felfedezesemre var, ezuttal csak a St.Stephen’s Green-hez volt szerencsem.
Ezenkivul megjartam a Trinity College latogathato reszet. Megerte. Mar csak a guided tour miatt is, amit egy egykori diak tartott, lehengerlo stilusban. O is megnevetetett – sokat nevettem aznap. A Trinity College-ban orzik a kells-i kodexet, meg annak masat. Ez, valamint a regi konyvtar egy resze latogathato, de a vizsgaterem (Examination Hall), a Kapolna, valamint az Egyetem es Kollegium tobbi resze sajnos nem… Azert egy latogatast meger.
Egy napba igy nem fert bele a teljes varosnezes, de igy is lejartam a labam, megerdemelnek egy maratoni emlekermet!
Lakast kerestem… talaltam
Vegul Swords kisvarosanak kulvarosi reszen lelek otthonra. Sandra, a hazigazdam, egy 30 korul ir lany. Kedves, jofej, segitokesz. A parja Londonban el, neten tartjak a kapcsolatot, a szelessav tehat garantalt, ez szempont volt.
Szerintem jol kijovunk majd – felteve, hogy nem sporol a futesen, amire az irek hajlamosak. En viszont eleget fazom kinn a 0 fokban, bent mar nem szeretnek! A lakber havi 400 juro + bills, ami nagyon barati. Mondhatni a legolcsobbak koze tartozik. (TV, net, gaz, futes, stb., havi 50-100 juro). A furdo kozos, de legalabb csak vele osztozom. Egy helyen lett volna sajat furdom, egy sracnal, aki a baratnojevel lakik, de az havi majd egy szazassal tobb lett volna, es kijebb is, annyit nem biztos, hogy er. Kulonben is, nem megyek gyertyat tartani. Na mindegy, ez tunt e legjobb dontesnek igy tavolrol, de az ugyis mindig csak utolag derul ki.
Nos, most ejjel egy ora. Holnap remelem sikerul feltenni az ujdonsagokat, igy elore is mindenkinek jo bongeszest!
Megjegyzések