B-Day 2010
A nagy nap előestéjén Brian Lenihan Pénzügy miniszter feltehetőleg éjszakába nyúlóan gyakorolta a „védőbeszédét”. Nem csoda, másnap „Brian-Day”, azaz Budget 2010.
Én személy szerint, költségvetésre fittyet hányva hódoltam az Élet élvezeteinek és a közelgő Ünnepeknek. S-val karácsonyi pompába öltöztettük a lakást, előkerültek a Santák, a hóemberek, az aranyló angyalkák, a pirosló mécsesek, meg egy üveg vöröslő bor, hogy jobban csússzon a készülődés. Valamint a világító műfenyők: elég snassz. De ez van. Minden csak látszat. Miután az isteni nedű elfogyott, már a műfenyő is egészen pofásnak tűnt.
Nem rémlik, hogy írtam-e már: íreknél nem szokás megvárni a Szentestét fenyő ügyileg. Itt 8-án beindul a hivatalos Xmas shopping szezon és előkerülnek a porosodó fenyők a padlásról, a sufniból, esetleg a szomszédos erdőből. Eleinte nem értettem, hogy bírják ki karácsonyig a lakásban, de aztán hirtelen eszembe jut, hogy itt nem fűt senki, ergo szép zöldellő ágaik ki sem száradnak. Lám ez a nedves hideg előnye.
December nyolcadika amúgy Holy Day a keresztény vallások szerint, a Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Katolikusabb országokban nemzeti ünnep. Földhöz ragadtabb írek (?) számára vízválasztó a karácsonyi nagybevásárlás tekintetében. E napon shoppingra éhes vidékiek hada árasztja el a fővárost és beindul a nagyüzem. Tapasztaltabb rókák azt vallják, hogy innentől fogva év végéig ne is próbálj eladni már semmit, aminek nincs köze a karácsonyhoz. Ergo, minimum egy Mikulást vagy egy rénszarvast ragassz rá az akciós címke mellé és kösd át egy nagy piros masnival. Mert nagy vonalakban pusztán ez a különbség!
A fentiek tükrében érthető az autókereskedők bánata a jövő évi költségvetés bejelentésének időzítését illetően. December 9 ugyanis sorban a 8 után áll. Ez elég nagy hiba, most hogy már ismerjük a 8-a történetét.
Sovány vigasz pillanatnyilag a meghirdetett áfa csökkentés és a roncsautó kedvezmény – up to (ez fontos!) 1500 juró alacsony Co2 kibocsátású szerzemény esetén. A feltételek amúgy elég homályosak. Gondolom nem véletlen.
Anélkül, hogy unalmas részletekbe bocsátkoznék a 2010-es ír költségvetést és hatásait illetően, egy-két tipikus részletre felhívnám a figyelmet.
Növelték az egészségügyi hozzájárulás terheit, és ezzel párhuzamosan csökkentették az alkohol jövedéki adóját, meg 0,5%-kal az ÁFA-t. Mintha azt sugallnák: tudjuk, hogy válságban inni kell, hát igyatok (nem mintha eddig gond lett volna ezzel), aztán meg fizessetek az egészségügyi következményeiért!
Természetesen a hivatalos indoklás szerint a csökkentés célja, hogy kevesebb ember ugorjon át határon túlra vásárolni. Papinak italt, Maminak ruhát. Mintha ezen múlna! (UK-ben 17,5%-os ra emelik vissza jövőre a forgalmi adót az eddigi 15%-ról.) A fél százalékos ÁFA mozgatás (2008-ban emelték fel 0,5%-kal, lám máshol is milyen konzekvens a politika!) egyébként csak arra jó, hogy a marketing és sales osztályok dolgozói nehogy véletlen unatkozzanak. Persze Mr Lenihan szerint ez 140 millió eurós bevétel kiesést jelent az országnak, azzal nem dicsekedett, hogy az egyéb terhek növelése mennyi bevétel növekedést sejtet.
Mindazonáltal kétségkívül bentebb kell húzni a nadrágszíjat sok családban. Az újságban arról panaszkodott egy fiatal Anyuka, hogy mióta a férje munkanélküli, le kellett mondani a baby szittert (miért is probléma ez, ha Apuka úgyis otthon tartózkodik?!) és lehet, hogy a család 2. autóját egy motorkerékpárra kell majd cserélni. Csak hogy érzékeltessem: minden relatív.
A nyilatkozók közül egy sem panaszkodott arra, hogy nem tudja, miből fizeti ki a fűtés számlát (ami bizonyára 0 fele konvergál) az áramot vagy a gázt.
A gáz az számukra, hogy vissza kell venni a mára természetessé vált luxus kiadásokból. Új ruhák, új cipők, golf klub tagsági, 3. autó? Még jó, hogy a napi pint a pubban beleférhet az új adóval. (Meg is fenyegette a miniszter a csaposokat, hogy amennyiben azt észleli, hogy az adókedvezményt nem adják tovább a klienseknek, visszaszívja azt!)
Biztos, ami biztos növelték a turizmusra fordítható kiadások összegét – valahogy muszáj költekező turistákkal gazdagítani az országot, ha már a helyiek forrásai kiapadnak. Van benne ráció. Az ország különlegesen gazdag vonzó természeti értékekeben. Mindenképpen megéri ellátogatni! És ha még nem említettem volna, a Guinness is olcsóbb lett!
Van egy-két vitatható és homályos pont tehát az új költségvetésben, az viszont elég tiszta, hogy a bizonyítványt bárhogy is magyarázzuk, éves szinten ismét kevesebb nettó áll majd a házhoz. Ezres nagyságrendben mérve. Elmehetnek a fenébe, de komolyan! Mióta kinn vagyok, nemhogy reálértéken, de nettóértéken is csak csökken a kereset. Lassan ideje, hogy keressek másik országot...!
Én személy szerint, költségvetésre fittyet hányva hódoltam az Élet élvezeteinek és a közelgő Ünnepeknek. S-val karácsonyi pompába öltöztettük a lakást, előkerültek a Santák, a hóemberek, az aranyló angyalkák, a pirosló mécsesek, meg egy üveg vöröslő bor, hogy jobban csússzon a készülődés. Valamint a világító műfenyők: elég snassz. De ez van. Minden csak látszat. Miután az isteni nedű elfogyott, már a műfenyő is egészen pofásnak tűnt.
Nem rémlik, hogy írtam-e már: íreknél nem szokás megvárni a Szentestét fenyő ügyileg. Itt 8-án beindul a hivatalos Xmas shopping szezon és előkerülnek a porosodó fenyők a padlásról, a sufniból, esetleg a szomszédos erdőből. Eleinte nem értettem, hogy bírják ki karácsonyig a lakásban, de aztán hirtelen eszembe jut, hogy itt nem fűt senki, ergo szép zöldellő ágaik ki sem száradnak. Lám ez a nedves hideg előnye.
December nyolcadika amúgy Holy Day a keresztény vallások szerint, a Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Katolikusabb országokban nemzeti ünnep. Földhöz ragadtabb írek (?) számára vízválasztó a karácsonyi nagybevásárlás tekintetében. E napon shoppingra éhes vidékiek hada árasztja el a fővárost és beindul a nagyüzem. Tapasztaltabb rókák azt vallják, hogy innentől fogva év végéig ne is próbálj eladni már semmit, aminek nincs köze a karácsonyhoz. Ergo, minimum egy Mikulást vagy egy rénszarvast ragassz rá az akciós címke mellé és kösd át egy nagy piros masnival. Mert nagy vonalakban pusztán ez a különbség!
A fentiek tükrében érthető az autókereskedők bánata a jövő évi költségvetés bejelentésének időzítését illetően. December 9 ugyanis sorban a 8 után áll. Ez elég nagy hiba, most hogy már ismerjük a 8-a történetét.
Sovány vigasz pillanatnyilag a meghirdetett áfa csökkentés és a roncsautó kedvezmény – up to (ez fontos!) 1500 juró alacsony Co2 kibocsátású szerzemény esetén. A feltételek amúgy elég homályosak. Gondolom nem véletlen.
Anélkül, hogy unalmas részletekbe bocsátkoznék a 2010-es ír költségvetést és hatásait illetően, egy-két tipikus részletre felhívnám a figyelmet.
Növelték az egészségügyi hozzájárulás terheit, és ezzel párhuzamosan csökkentették az alkohol jövedéki adóját, meg 0,5%-kal az ÁFA-t. Mintha azt sugallnák: tudjuk, hogy válságban inni kell, hát igyatok (nem mintha eddig gond lett volna ezzel), aztán meg fizessetek az egészségügyi következményeiért!
Természetesen a hivatalos indoklás szerint a csökkentés célja, hogy kevesebb ember ugorjon át határon túlra vásárolni. Papinak italt, Maminak ruhát. Mintha ezen múlna! (UK-ben 17,5%-os ra emelik vissza jövőre a forgalmi adót az eddigi 15%-ról.) A fél százalékos ÁFA mozgatás (2008-ban emelték fel 0,5%-kal, lám máshol is milyen konzekvens a politika!) egyébként csak arra jó, hogy a marketing és sales osztályok dolgozói nehogy véletlen unatkozzanak. Persze Mr Lenihan szerint ez 140 millió eurós bevétel kiesést jelent az országnak, azzal nem dicsekedett, hogy az egyéb terhek növelése mennyi bevétel növekedést sejtet.
Mindazonáltal kétségkívül bentebb kell húzni a nadrágszíjat sok családban. Az újságban arról panaszkodott egy fiatal Anyuka, hogy mióta a férje munkanélküli, le kellett mondani a baby szittert (miért is probléma ez, ha Apuka úgyis otthon tartózkodik?!) és lehet, hogy a család 2. autóját egy motorkerékpárra kell majd cserélni. Csak hogy érzékeltessem: minden relatív.
A nyilatkozók közül egy sem panaszkodott arra, hogy nem tudja, miből fizeti ki a fűtés számlát (ami bizonyára 0 fele konvergál) az áramot vagy a gázt.
A gáz az számukra, hogy vissza kell venni a mára természetessé vált luxus kiadásokból. Új ruhák, új cipők, golf klub tagsági, 3. autó? Még jó, hogy a napi pint a pubban beleférhet az új adóval. (Meg is fenyegette a miniszter a csaposokat, hogy amennyiben azt észleli, hogy az adókedvezményt nem adják tovább a klienseknek, visszaszívja azt!)
Biztos, ami biztos növelték a turizmusra fordítható kiadások összegét – valahogy muszáj költekező turistákkal gazdagítani az országot, ha már a helyiek forrásai kiapadnak. Van benne ráció. Az ország különlegesen gazdag vonzó természeti értékekeben. Mindenképpen megéri ellátogatni! És ha még nem említettem volna, a Guinness is olcsóbb lett!
Van egy-két vitatható és homályos pont tehát az új költségvetésben, az viszont elég tiszta, hogy a bizonyítványt bárhogy is magyarázzuk, éves szinten ismét kevesebb nettó áll majd a házhoz. Ezres nagyságrendben mérve. Elmehetnek a fenébe, de komolyan! Mióta kinn vagyok, nemhogy reálértéken, de nettóértéken is csak csökken a kereset. Lassan ideje, hogy keressek másik országot...!
Addig is visszafogom a csokoládé-kiadásokat! Kész haszon a megszorítás!
Összességben véve tiszta nyereség ez a büdzsé.
Megjegyzések