Bye-bye & good nite - link!

Amikor az ember nevet azon, amin tulajdonképpen sírhatna, de minimum bosszakodhatna, az két dolgot jelent. Vagy megtanulta optimistán szemlélni az életet, és tökéletes lelki harmóniában vállalni a Sors apró-cseprő kihívásait. Vagy kicsit be van csiccsentve.
Esetleg a kettő ötvözete eredményezi ezt a "ma éjjel minden mindegy, és minden jól puffan úgy, ahogy esik" állapotot. Szerencsére nem esett. Hűvös, de szél és eső mentes volt az éjjel. Jó negyed órát gyalogoltam az éjszakai járatig Dublin egy külső, ám csendes városrészében, Drumcondra-ban. Mire a megállóhoz értem, éppen lekéstem. Számítva erre az eshetőségre, jó lokálpatriótához méltóan bevettem magam a sarki pubba, mondván egy jó Guinness társaságában jobban telik az idő is. Telt volna, ha nem hajnali 2-ra jár az a bizonyos idő, ami már "nyugovóra" pub berkekben. Ki is tessékeltek szépen. Azért előrelátó módon felváltottam egy 5 eurós bankjegyet, hogy legyen apróm a fél óra múlva érkező éjszakai buszra - mivel másképp nem lehet fizetni.
Előrelátásom éppen idáig terjedt, mert a csapos, bár készségesen segített, csak hogy mielőbb utcára kerüljek, kedvesen megjegyezte, hogy
a/ úgysem tudok a buszon a sofőrtől jegyet venni, mert azt ilyenkor nem lehet
b/ ne aggódjak, ettől a problémától úgyis megkímélem magam, mert a buszok nem állnak meg itt...
A fentebb ismertetett lelkiállapot lehetett az oka, hogy ez a megjegyzése teljesen siket fülekre talált, és elszántan vettem nyakamba az éjjeli várost (a fél óra egy helyben vacogás helyett), hogy márpedigéncsakazértis buszra szállok ma éjjel, nem úgy van az. A busz itt jár, én tudom, tucatszor jöttem erre (igaz a city centerben szálltam fel rá), én meg a megállóban állok, integetek, ahogy kell, és szépen hazamegyek.
Szóval elindultam (irányító)torony iránt, mert ugye reptér fele lakom, mondván, jót is fog tenni kis séta, a megállók meg sűrűn vannak szerencsére. A fülembe ültetett sanda gyanút ugyan nem oszlatta el az sem, hogy egyetlen megállóban sem volt feltüntetve az éjjeli busz száma, de hát ezeknél az íreknél ez sem lenne meglepő.
Nem is értem végül miért lepődtem meg, amikor fél óra séta után a várva-várt 41N néven futó nitelink (ahogy itt az éjszakait becézik) söfőrje legfeljebb mosolyra fakadt szánalmasan kétségbeesett integetésem láttán, de a fékre még véletlen se tévedt a lába. Sőt. Abban sem vagyok biztos, hogy észlelte a SOS jeleimet. Önkételen kacajom csak fokozta, mikor láttam, hogy a 200 méterrel előrébb lévő megállóban megállt - gondolom valaki le kívánt szállni. Vajon akkor is leszállít, ha ott hirtelen felugrom? Who knows? Esélyes. De ezt az opciót nem nyílt alkalmam közelebbről megvizsgálni.
Nem tudom azt sem, milyen indíttatásból gyalogoltam kitartóan tovább, talán azt reméltem, hogy a fél óra múlva érkező busz kivétel lesz? Vagy szimplán csak nem volt szabad taxi, mivel azon irányban, amerre kutyagoltam, minden taxi foglaltan száguldott el mellettem.
Aztán egyszer csak az egyik megállt - vajon honnan gondolta, hogy a reptér felé tartva, éjjel fél 3kor, az országút mellé érve éppen taxira vágyom? Okos ember lehet. Megkímélt attól, 20 euró ellenében, hogy fene nagy lelki békémben hazáig gyalogoljak... Rendes tőle.
Én pedig megtanultam, hogy a nitelink remek éjszakai kapocs a város KÖZPONT és az otthon közt. Olcsó, pontos, megbízható. Kiterjedt hálózatával az egyetlen bibi csupán az, hogy az útvonal bármely pontján leszállhatunk, de csak egyetlen helyen fel. A szitiszenterben. Ergo, ha én sokallom a taxit hazáig, akkor begyalogolok vagy betaxizom a végállomásig (buszozni nem lehet, hisz nem áll meg), ahonnan visszabuszozhatok hazáig.
Ez pont olyan, mintha Pesten mondjuk csak a Blahán szállhatnánk fel a a Rákospalotára tartó éjszakaira. Ha adott esetben épp a Hungária-Thököly sarkán vagyunk, akkor vagy fogunk egy taxit, és gyors fejszámolás után eldöntjük, hogy az otthon vagy a Blaha van e közelebb! Röhej.
De biztos remek rendszer. És bizonyára velem van baj, mert én nem értem a logikáját. Meg azt sem, hogy mibe fájna nekik más csomópontokon is felvenni utasokat a városban (ha már úgyis éppen arra járnak, sőt leszálló utas esetén meg is állnak), de úgy tűnik támogatni kell a túlnépesedett (és emiatt állandóan tüntető) taxis brigádot! Ez kedves dolog a dublini önkormányzattól. Nem túl környezetbarát ugyan, és nem is pénztárcabarát. Mert ne az én kontómra támogassák!
Nos, ma este azt hiszem autóval megyek be a városba. Az legalább biztosan megáll (ha találok parkolóhelyet), akkor indul és arra megy, amerre én akarom. Reméljük :)
PS: nem tudom megállni, hogy el ne áruljam: a kertben készült ez a post, kb.20 fok napon (szinte éget), teljes szélcsend... egy szál rövidujjú pólóban és rövidnadrágban élvezem a wireless internet határtalan előnyeit! B-t külön üdvözlöm. :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Madrid, Buenos Días!

Reinstalling life - version 2.2.

Rom, Roma, Romance