Hilarious hypnotiser

Azzal kezdte, hogy senkit nem fog nevetségessé tenni - a show első felében... Éppen ezért kérte, hogy a színpadra szólított áldozatok lehetőleg ne nagyon húzzák az időt!

Aztán leszögezte, hogy bizony lehet valakit hipnotizálni akarata ellenére is, csak sokkal több időt vesz igénybe, és mi erre most nem érünk itt rá - szóval lehetőleg szkeptikusok kíméljék!

A többek között illuzionista srác valószínűleg vagyonokat (fog) keres(ni) egy olyan szenzációs showműsorral, amely könnyekre fakaszt a nevetéstől, ugyanakkor félelemmel tölt el emberi mivoltomban. Rámutat, hogy mennyire befolyásolhatóak vagyunk mi, emberek. Hátborzongató belegondolni, hogy a tudatalatti milyen mértékben átveheti saját testünk felett a hatalmat, és hogy bizonyos emberek, megfelelő technikával és bizonyos, józan paraszti ésszel felfoghatatlan képességekkel úgy rángatnak minket kedvük szerint, ahogy kisgyerek a marionett bábut. Könnyedén, kíméletlenül, ahogy éppen kedvük tartja. Mi pedig zokszó nélkül, mintha mi sem lenne természetesebb, jókedvűen engedelmeskedünk.

Ez a fajta tudás, adottság félelmetes hatalom. Van, aki jóra használja - és ártalmatlan módon, embereket szórakoztat. Senkit nem kényszerít, senkin erőszakot nem alkalmaz. Van, aki használhatná rosszra, és világokat rombolhatna le vele!

A képlet pedig félelmetesen működik. Keith Barry egy szemfényvesztő csaló és egy brilliáns zseni - egyszemélyben! Nem bűvész - mentalista. Mágus. Hívjuk, ahogy tetszik, de remekül űzi ezt az ipart! Könyörtelenül az ujja köré csavar szinte bárkit. 

Soha nem láttam még ilyet testközelből, a saját két szép szememmel, és utólag döbbentem rá, hogy az Asylum címen futó műsor első tíz percében leesett államat elfelejtettem felszedni a földről. Csak a szünetben jutott eszembe becsukni a szám. Pedig nincs trükk - hipnózis van. De az töménytelen mennyiségben. OMG és LOL a műsor garantált szériatartozékai: egyszer a döbbent "Te Jó Ég, ezt nem hiszem el, hogy csinálja!", máskor pedig hitetlenkedő kacaj hagyja el ajkunkat.

Egyszerűen rémítő belegondolni, hogy senki nem volt beavatva.... mindenki pusztán hipnotizálva!

A műsor első fele a warm-up: megjósol néhány számot, kitalálja mások álmait, lazán ellop egy pár értéktárgyat az őt kérésre megbilincselő, ám mit-sem-sejtő áldozattól. A reklám helyén azt a "poént" is pimaszul megengedheti magának, hogy közölje a megfújt Merci slusszkulcs tulajával, hogy hamarosan úgyis Renault-val fog járni.

Jah, mert ő, a márka helyi nagyköveteként bizony azzal jár. Egy kifogástalan Laguna Coupé-val. Nyilván több tucatot is vehetne belőle, de minek költsön az ember arra, amit ingyen is megkaphat.

Mi meg cserébe bejutottunk a dublini turné egyik előadására!

Életem egyik legmaradandóbb és legmegdöbbentőbb showja - eddig legalábbis. És legközelebb garantáltan ott leszek a színpadon, ha tehetem.

Csak ugye így látatlanban, rááadásul pár tucat kollegával a nézőtéren az ember meggondolja, mennyire akar bohócot csinálni magából. Mert másnap hipnózis nélkül találkozunk velük, és ki akar egy életen át poénok céltáblájaként funkcionálni? És magyarázni nekik a számunkra is érthetetlen "bizonyítványt"!
A műsor második felében még kevésbé hittem a saját szememnek. Az még hagyján, hogy egy csettintésre elalszik élőben, on stage, két tucat teljesen átlagos, random módon kiválasztott néző. De aztán indul a banzáj! Hangszer nélküli koncertelőadás, mezei sárgarépától való befüvezés, majd képzelt rendőr elől eldugása, marslakóvá válás és kommunikálás egy földivel, aki valami csoda folytán érti sipítozó nyelvünket, saját nevünk pillanatnyi elfelejtése, férfiaknak gyerekszülés és szoptatás élőben, kézfogásra orgazmus a színpad közepén, és akkor ez még csak ízelítő! A show végén pár tucat ember azt hitte, megnyerte a lottó ötöst, és a kijáratig már be is ígértek fűt-fát-Ferrarit az őket elkísérő és rajtuk roppant jót mulató barátoknak. Örömük a kijáratnál sem ért véget, mert a hipnózis valahogy úgy működik, hogy az emlék és a jó érzés megmarad. Ajtón kívül is. ... Csak nehogy párosuljon hozzá a szégyen!

Mert nem tudom, mennyire mosolyognék magamon másnap a főnök irodájában, amikor szemembe néz és széles vigyorral megkérdi: láthatóan élvezted a tegnapi előadást, nem kérsz egy kis füves répát?? :)))

Ha valaha a show Magyarországra kerül - aminek feltételezem, jelenleg leginkább nyelvi akadályai vannak - feltétlen megtekintésre javaslom. De a legjobb mégis nem hazai pályán részese lenni a tömeghipnózisnak: idegen terepen biztosan nem ismer senki. Nyugodtan élvezhetünk a színpadon! A több díjat és nemzetközi hírnevet nyert ír mágus ennek ugyanis garantáltan mestere. Zseniális!