H-íR-zárlat

Eltűntem, de nem vesztem el. Csupán végre hanyagolhattam a modern IT csúcstechnológiát, és szkájp meg "g", meg "free" meg mindenféle mail és virtuális kapocs helyett végre fizikailag ápolhattam fontos kapcsolataimat... Miközben ismét turistásat játszottam szülővárosomban. Jó játék.

Különösen az ír turistáskodáshoz képest - mert azt is leteszteltük egy héttel előtte, így van viszonyítási alap. Az is jó volt - játéknak, de nem igazi nyaralásnak. Számomra nehezen összeegyeztethető a nyaralás (melynek nevében foglaltatik a "nyár" szó) és az esőkabátos széldzsekik kombinációja - 15 fokban.

Az nem nyár.

Nyár az, amikor tapad a ruha, izzad az ember feneke is, éjfél előtt lehetetlen aludni a hőségtől, és felesleges zuhanyozni, mert hatása két percig sem tart. Emellett a pihenés fogalmát is nehezen merítette ki a levezetett 2000 kilométeres rally-túra. De aktív kikapcsolódásnak tökéletes hét volt. Nekem bejött - mindenestül. És Anya sem kapott szívinfarktust az utakon.

A fotókkal dúsított kommenteket tartalmazó beszámoló már készülőben, csak az aktuálisan napi 10-12 órás elfoglaltságot jelentő pénzkereseti tevékenységem sajnos megakadályoz a rendszeres és hatékony blogolásban. Mondhatnám gépundor vesz erőt rajtam estére. Nem panasz. Még akkor sem, ha a belefeccölt idő és energia távolról sem áll egyenes arányban a megkeresett piszkos anyagiakkal (órabérben nézve). De válságos időkben, meg rövid távon az ember nem válogat és nem lázad. Szépen csendben tűr. Legalábbis eleinte.

Most hogy a hírek elmaradására szolgáltattam ürügyet, és hangot adtam elégedetlenségemnek is ez ügyben, változást nyilván nem várva, hangot adok valami másnak is. Ennek sem lesz foganatja, de legalább konstatáljuk, hogy kiszolgáltatottságunk a válsággal egyenes arányban növekszik... mindenféle előzetes felkészülés és tervezés ellenére.

A válság fő jellemzője a bizonytalanság. Nem csupán a létünké. A gépünké is. Jelen helyzetben újra repülünk. Nem a cégtől - egyelőre - csupán a városból. Haza. Ünnepekkor.

Előrelátásomnak - és a tavalyi macerás karácsonyi (tor)túrának - köszönhetően idén jó előre megváltottam jegyeimet az őrült ünnepi forgatagra. Nem kívántam hoppon maradni, sem Ryanair-rel hazautazni (az majdnem ugyanaz), se fél Európát bejárni "átszállás" címén. Ingem-gatyám védelme érdekében ezért már hónapokkal ezelőtt beszereztem a kedvenc (magyar) légitársaságom nem akciós, de nem túl borsos retúrjegyét. (Valóban kedvenc!).

Kedvenc magyar légitársaságom hálája jeléül úgy döntött, hogy október 24-e után - vigyázat! nem "törli", hanem - pár hónapra "felfüggeszti" a nem mellesleg éppen jubileumát ünneplő DUB-BUD közvetlen járatát! (Itt csupán ironikusan kedvenc!) Örömóda, halleluja!

És ha mindez nem lenne elég, bezárja hivatalos dublini képviseletét. Az már csak hab a tortán, hogy mindezt - döglött halnak már úgyis mindegy alapon - egy "kihagyhatatlan" Dublin-Budapest oda-vissza akcióval fűszerezi: 10 EUR + illeték (azaz közel 100 EUR) áron, szeptember 25-ig vásárolva. Fő a bizalom!

Minderről véletlenül, majd egy nem hivatalos forrásból értesültem. Nézelődtem a honlapjukon, mikor feltűnt, hogy október vége után nem ad lehetőséget foglalni a rendszer ezen útvonalon. Ezt igen érdekesnek találtam, miután kezemben volt a vásárolt jegyem számlája - decemberre. Elővettem a jó google-t, amely egyetlen használható találatot dobott ki, egy blogot - de érdekes módon ma már nem töltődött le, pedig belinkeltem volna. (Valami azt súgja, a légitársaságnál - érthető módon - nem örültek annak, hogy valaki feltöltötte a világhálóra az utazásszervezőknek küldött körlevelüket.)

Az egész helyzetről azóta sem kaptam hivatalos írásbeli értesítést, pedig az ügyfélszolgálaton (nagyon kedvesen és sajnálkozva) megerősítették a hírt, sőt, már le is cseréltem a jegyet AerLingus-os-ra. Talán emiatt már nem is fogok. Igaz, a rettentően korszerű papíralapú cserejegy még nincs a kezemben.

A Sors fintora: anno a vásárlánál hezitáltam, hogy magyar vagy ír zsebeket tömjek-e karácsonykor, míg végül, hazafiasságból meg azért, mert valóban a Malév áll szívemhez legközelebb, maradt az orosz zseb... vagy ki-tudja-már-milyen.

De a történet koránt sem ér itt véget. Továbbra sem vagyok nyugodt, ugyanis AerLingus élén vezércsere történik, és Néró, azaz Mr Mueller a véres kezű kerül hatalomra október elsejével. Nem megerősített hírek szerint nem csupán fejek fognak hullani, hanem, a kedvezőtlen intézkedések hatására, sokak léte és biztonsága körül szorul majd a hurok. Remélhetőleg gépek nem hullanak majd, válság azonban lesz - de még mekkora! Ennek pedig szinte törvénybe iktatott, egyenes következményei a sztrájkok. Halleluja ismét!

Nem lepne meg, ha mondjuk, mindezek hatására törölnék a karácsonyi járataikat! Is. Már alig várom, hogy ismét Londonon keresztül, röpke 5 óra átszállással jussak haza!

Mert ugye, ami opcióként maradna még, az a Ryanair. De most harapott a kutya a farkába, hiszen ezzel a gondolattal az áramkör zárlatot kapott. Onnan indultunk ki ugyanis, hogy miért vettem meg tavasszal azt a nyomorult repjegyet...!

Van kérdés?

Nekem lenne: vajon mikor tanulom már meg végre, hogy az ember csupán tervez..??!!