Barangolások kezdete a Tigris Birodalmában

Pár hetes szünet után megújult külsővel, de a jól ismert stílussal tér vissza az ámenetileg ÍRbe települt kutyaütő, próbálva behozni az immár behozhatatlan lemaradást. Frusztrációt kerülendő, lényegretörően velős leszek -tessék-lássék!

Addig-addig incselkedtem vele, hogy végül mégis megszívatott a fura nevű izlandi vulkán. A hirtelen beköszöntött reptérzár miatt Dublin helyett Shannonban landoltam pár hete, menetrendszerint éjjel 11-kor. Gond egy szál se, mivel AerLingus-ék, becsületükre váljék, gondoskodtak ad-hoc busztranszferről, és minderről "időben" tájékoztattak sms-ben: éppen 1 órával az utazás megezdése előtt. Akkor már nem volt kedvem és lehetőségem sem csereberélni, ezért bevállaltam a potom 3,5 órás buszozást a nyugati partról vissza a sziget keleti felére. Hab volt a tortán, hogy az utazást egy jóképű és kisportolt, Ausztráliába szakadt ír úriember mellett szundikálhattam (volna) végig, akivel már csak azért sem társalogtam sokat a "röpke" utaás során, mert szimplán alig értettem mondandóját az echte ír akcentusától. Újabb üröm az örömben, hogy a sportosság igen széles vállakat (is) jelentett, ergo a két szűkös  és minden komfortot nélkülöző ülésből ő alaphangon másféllel gazdálkodott, többszörösen megakadályozva amúgy is reménytelen álmomat.

Az éjszaka fénypontja ezért minden kétséget kizáróan a hajnali 3 órás ágyba kerülés volt. Ez persze vulkán nélkül is elég gyakran megesik, amikor éjszaka tör rám a grafománia. Ott és akkor azonban megfogadtam, hogy egy darabig jegelem a túlfűtött repülőutakat. Áttérek a kompra, vagy a bármikor rendelkezésemre álló négykereken guruló több tucat lóra és felfedezem a zöld legelők még rejtett zugait. Akad.

Mivel fogadalmam oly jól sikerült, hogy nem sok hétvégén találtattam Dublinban, ellenben hét közben minden szabad és olykor ne szabad órám felfalta a munka és a hétköznapi rutin, szó szerint, így elmaradt az írás. Még az emailek is. Mea culpa.

Becsületemre legyen mondva: most megint hajnali fél három. Ezért ismét felfüggesztem a szavak éterbe vésését, és marad a virtuális kőbe vésett ígéret. Hogy folyt. köv. Lesz. Van miről. De van-e ugyan még kinek?

Megjegyzések

Sparhelt üzenete…
Szerintem van.
2010. július 16. 12:08
irsettler üzenete…
Ennek igazán örüllök... igyekszem nem csalódást okozni, de jó munkához idő kell. Néha szemtelenül sok :)
2010. július 20. 0:34
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Madrid, Buenos Días!

Kép
Terveim kisebb-nagyobb módosulása után végül mégis kikötöttem Madridban. Azaz leszálltam. Tunk. Hallgatván arra, amire a Sors hónapok óta okítani kíván - nevezetesen, hogy nem kell nekem minden lépésem kiszámolni, mert úgyis keresztülhúzza, a végén úgy voltam ezzel a hosszú hétvégével, hogy majd ahogy esik, úgy puffan. Jó, szállást persze foglaltam - jó szállást : elég sok vélemény átbogarászása után bukkantam rá a plaza Espana közelében, 1 percre a metrótól, de megérte. Már meg is dicsértem on-line, igaz névtelenül. A humoros és mosolygós személyzet még angolul is tudott. Abszolút segítőkészségükről és vendégszeretetükről (avagy kiváló üzleti érzékükről) a böröndök felcihelése mellett (hirtelen jó kis gondba kerültünk, hogy ilyenkor mit és mennyit illik is adni...) az is árulkodott, hogy idő előtt engedtek bejelentkezni , és ingyen becsekkolhattunk hazafele a repülőre on-line. Igaz, a kapott szoba jó szándékkal sem tükrözte a fényképen látható tágasságot, de a fürdő makulátlanul tiszt...
További információk

Reinstalling life - version 2.2.

Kép
2.2. Not a chapter number from a school manual, although it could be. Indeed, it starts a brand new one in some particular book. In my life’s one – with big lessons to learn. I owe you some explanation about numbers and 2s, as promised in a previous post. (Apologies to my Hungarian readers for writing in English this time, but it saves some precious time to redirect my international friends to the very same webpage as opposed to writing everything in 3 different languages.) 2.2. is the date when I left behind the green fields, the dark Guinness and the grey clouds. The day when I flew out from that little island that gave me so much, bringing both pain and joy to my life throughout the last 4 years. It marked numerous pages in that Book and also deep in myself. Ireland, in my view, is one of the best places in Europe for all kinds of artists, for people wanting to escape the reality of the cruel loud world out there to find some peaceful and quiet shelter and look into their...
További információk

Rom, Roma, Romance

Kép
Ez nem egy újfajta ragozás. Ez Róma röviden . Mindenféle rasszizmus nélkül. Mindenféle magyarázat nélkül. Írhattam volna azt is, hogy Smart, Roma, Brera, vagy azt, hogy Alfa, Brera, Roma... Mert ez meg rímel. De ebből csak a Smart igaz, elvétve az Alfa, ellenben Breraért a szomszédba kellett menni. Azaz Firenzébe. Rómában ugyanis egy sem akadt a fényképezőnk horgára. Volt azonban annál több 500-as, Fiat, meg robogó. Nem kell autóipari szakembernek lenni, hogy megértsük miért: egy átlagos római sikátorba hiába próbálnánk bekanyarodni egy Porsche Cayenne-nel. De még egy Brerával is necces! A parkolásról már nem is beszélve. Marad tehát az A meg a B. Szegmens. És autókról ennyi elég is - még a végén megszólnak egyesek! Róma ezer arcú város. De legalább kettő, mint Janus. Ami tetszik és ami nem annyira.  Vaskos útikönyveket írtak róla, a történelem könyvekről nem is beszélve. Nem kelhetek versenyre mindezen szellemi kinccsel, esélytelen küzdelem lenne, ezért inkább átadom a te...
További információk