IRsettLer

Az úgy kezdődött, hogy kiváltottam ezt az Unlimited Card névre hallgató hűségkártyát, ami havi 20 euróért korlátlan mozizást tesz lehetővé. Azóta falom a filmeket : a hétvégi termés az Iron Man 2 és a The Back up Plan volt (hogy megőrizzük a férfi-női egyensúlyt! A jó benne az, hogy az ember bármilyen csapnivaló alkotást felár nélkül megnézhet. A rossz benne ugyanez, mert mint tudjuk az idő pénz, a rossz filmre fordított idő tehát költség. Ennél már csak az lesz költségesebb, ha mindehhez tilosban parkolunk . Akkor rögtön oda a kártya nyeresége. Nos, mivel az életben mindenen túl kell esni egyszer, jelentem, ez is megtörtént. I’ve been clampsed – magyarosan fogalmazva kerékbilincsbe vertek. Ennek költsége a már jól ismert, standard 80 euró. Még alig hevertem ki a múltkori 60-as táblánál bemért sebességtúllépés következtében kiszámlázott 80 eurós sokkot, máris itt a folytatás, a második epizód... Csak azt tudnám, mikor tanulok meg végre a megérzéseimre hallgatni??! Vagy ha ez nem m...

Ez nem egy újfajta ragozás. Ez Róma röviden . Mindenféle rasszizmus nélkül. Mindenféle magyarázat nélkül. Írhattam volna azt is, hogy Smart, Roma, Brera, vagy azt, hogy Alfa, Brera, Roma... Mert ez meg rímel. De ebből csak a Smart igaz, elvétve az Alfa, ellenben Breraért a szomszédba kellett menni. Azaz Firenzébe. Rómában ugyanis egy sem akadt a fényképezőnk horgára. Volt azonban annál több 500-as, Fiat, meg robogó. Nem kell autóipari szakembernek lenni, hogy megértsük miért: egy átlagos római sikátorba hiába próbálnánk bekanyarodni egy Porsche Cayenne-nel. De még egy Brerával is necces! A parkolásról már nem is beszélve. Marad tehát az A meg a B. Szegmens. És autókról ennyi elég is - még a végén megszólnak egyesek! Róma ezer arcú város. De legalább kettő, mint Janus. Ami tetszik és ami nem annyira.  Vaskos útikönyveket írtak róla, a történelem könyvekről nem is beszélve. Nem kelhetek versenyre mindezen szellemi kinccsel, esélytelen küzdelem lenne, ezért inkább átadom a te...

Úgy döntöttem, hogy márpedig ennek a névnek be kell vonulnia az én blogtörténelmembe is. Pár perces hír hogy holnaptól megnyitják a dublini repteret , igaz akár 3 napig is eltarthat mire rendeződik a helyzet. Ennek szívből örülök, több okból is. Egyrészt erősen esélyes, hogy mégis lesz látogtóm hétvégén, és velem együtt látogathatja a kereskedéseket (szegény!), másrészt még esélyesebb, hogy jövő héten Rómában érhet majd a világ vége , ha már egyszer jönnie kell. Amúgy is "Rómát látni, és..." mint azt műveltebbek tudják. Én nem tudtam - csak azt, hogy Párizs megér egy misét! De oda most nem repülök, csak imádkozom, hogy máshova tudjak. Persze jövő hétvégéig még számos izlandi és egyéb kiejthetetlen és leírhatatlan nevű vulkán törhet majd ki/ össze/ fel, és szanaszét lövellhet, extatikus magasságokba mindenféle izzó és kénes lövedéket - de erősen bízom benne, hogy mindezeket inkább megtartja magának. Nem igazi élvezet ez! Szálljon inkább magába és élje ki vágyait...

Minden az üstökössel kezdődött. Igazából nehezen hinné el bárki is, de léteznek üstökösök vonatalagútban is – minden csak nézőpont kérdése. Azt hiszem, ezt most csak N érti, de Ő legalább jól szórakozik. Ahogyan én is remekül szórakoztam a holland fővárosban pár héttel ezelőtt – és ezúton is köszönöm neki. És aki kételkedne – no nem a mókás hétvégét, hanem a fővárost illetően -, annak elárulom, hogy gyors kutatásom a világhálón alátámasztotta sejtésem: bizony ám, Hága ugyan politikai központ, de Amszterdam a szélmalmokkal és szélerőművekkel tarkított tulipános mélyföld hivatalos fővárosa. Csak a rend kedvéért. Nem hiszem, hogy irigyli AMdam Hágától a közigazgatási centrum titulust, mivel AMdam ezer másban központi szerepet tölt be. (Bár Hágában még nem jártam, szóval ezt a sejtésem támassza alá más!) Aerlinguséknál kifogtam egy baráti akciót még hónapokkal ezelőtt, igaz, a menetrend kevésbé volt baráti: hiába, no, megvisel a hajnali 6 órás indulás. Viszont ilyenkor mindig konsta...

Azért (is) kifejezetten izgalmas Szigeten lakni, mert ha valami  (hóesés, vulkánkitörés, szélvihar vagy éppen szélcsend, stb. csupa előrleátható ok) miatt szünetel a légiközlekedés, akkor az embernek még mindig számos lehetősége van a a jó öreg Kontinens elérésére. Ilyenek például az úszás vagy az evezés. Persze erre okosak gyorsan rávágják, hogy hajózás - ami persze igaz is, ha azok közé tartozunk, akik a) a repüléstől való félelmükből kifolyólag amúgy is komppal közelekednek és már hetekkel ezelőtt jegyet váltottak rá, b) időmilliomosok c) azon szerencsések egyike, aki a reptér lezárásáról annak tényleges megtörténte előtt értesült, és még jutott neki hely egy hajón. Akármerre. De ha valóban szerencsés, akkor Franciaországba és nem Angliába, mert ott ismét szembesülne a sziget-effektussal! Persze egy cunami még mindig közbeszólhat, de a fenti utasok előbb-utóbb partot érnek. (Ezeknek javaslom megtekitésre a Leap Year c. filmet, ami remekül illusztrálja, milyen kal...

Az életben vannak olyan pillanatok, melyek kitörölhetetlen fényképként rögzülnek bennünk. Jók és rosszak egyaránt. Olyanok, amelyeket évek múltán is teljes intenzitással fel tudunk idézni. Érezzük az illatokat, halljuk a hangokat, mintha megelevenedne a múlt... Vasárnap reggel van. Igaz , a nyári időszámítás alattomos módon megrövidítette az éjszakát, de már túl vagyok a kezdeti sokkon (ti., hogy vasárnap is ébresztőórára ébredjek), és pillanatnyilag cseppet sem bánom. Itt ülök az ablak előtt, és eláll a lélegzetem, ahogy kitekintek rajta: szikrázó napsütés, tarajos hullámok, ködbe vesző sziklák, partmentén sorakozó apró házak. A táj leírhatatlan, ezért megpróbáltam fényképezővel megörökíteni. Kétes sikerrel – azt hiszem csak az agyamba bevésődött kép projektoros, 3D-s kivetítése adhatná vissza az elém táruló, lenyűgöző látványt. Hirtelen belém hasít a felismerés: már értem, miért is jöttem ide ! Mindezért! Nekem EZ Írország. És ezekért a pillanatokért éri meg itt lenni. Gondolatébresz...